Népi időjóslás

Január

„Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy”

Már újév napjának időjárása jelez: ha ez az első nap szép, fényes időt hoz, azzal azt jövendöli, jó és bőven termő lesz az év. Ha csillagos az újévi éjszaka, rövid lesz a tél. Hosszú telelésre lehet ellenben számítani, ha az esztendő első reggelén északi, hideg szél fúj. Makár napja (jan. 2.) időjárása azt mutatja, hogy szeptemberben majd milyen idő lesz (ugyanolyan, mint Makárkor), s ha derült, megjósolja a jó gyümölcstermést. A következő jeles időjósnap a Vízkereszt (jan. 6.), a ráerősítő a téljóslásban: ha ezen a napon az eresz csurog (olvad), akkor hosszú lesz a tél, ám, ha a hó esik, akkor korán kitavaszodik. Sokára jön viszont el a tavasz, ha Vízkeresztkor fagy. E nap száraz időjárása azt ígéri: zivataros lesz a nyár. Az eső ellenben azt jelzi: csapadékos lesz a tavasz is. Régen leginkább annak örültek, ha Vízkereszt napján fújt a szél, az jó termőidőt, szerencsés évet jövendölt. Január 18. negyvenes időjósló nap, a mondás szerint „Piroska napján, ha fagy, negyven napig el nem hagy” (a fagy). Január 22-rõl közismert a népi tapasztalás: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” ill. „Hogyha fénylik Vince, megtelik a pince” – ha meg nem csepereg, nem lesz elég bor. A tél közepe, Pál fordulása (jan. 29.) negyvenes napnak számít, azt tartják, az aznapihoz hasonló időjárás lesz a következő negyven napig. A kalendáriumi bölcsesség Vízöntő haváról egyébként úgy vélekedik: ha ködös a január, nedves lesz a tavasz.

Február

„Zsuzsánna elpisálja a havat”

Böjtelő havának, a februárnak 2. napjáról úgy szól a régi versike: „Gyertyaszentelőn, ha esik a hó, fú a szél, nem marad soká a tél”. Marad ellenben a hideg, ha ezen a nevezetes napon fényes az idő, újabb keletű megfigyelések szerint, ha ekkor az előbújó medve árnyékát meglátja, visszabújik még a barlangjába. Egy másik megfigyelés szerint jó idő esetén ameddig besüt a nap a tornácra, addig fog még később beverni a hó is. A tavasz közeledtére a Bálint napi (febr. 14.) „veréblakodalom” a jel, a hangos csivitelés a jobb idő hírnöke. A téli, a zimankós időjárás igazi végét azonban a Zsuzsánna napján (febr. 19.) megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint „Zsuzsánna elpisálja a havat”. A férfiembert, Mátyást és napját (febr. 24.) nem véletlenül illetik a jégtörő jelzővel. A megfigyelések szerint ugyanis: „Mátyás ront ha talál, ha nem talál, csinál” (jeget), s a pásztorok szerint ha éjszakáján fagy, még negyven napig hideg lesz.

Március

„Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget”

A tavasz első hónapjáról azt mondják: „Ha böjtmás hava száraz, Szent György hava nedves”, azaz esős áprilist jelez a csapadék nélküli március. S rámutat az egész esztendőre, a néphit szerint amennyi köd van márciusban, annyi lesz a zápor is. Franciska napja (márc. 9.) viszont magára a hónapra jelez: amilyen az idő ekkor, olyan lesz az egész március. A 10-dike még ennél is erősebb jósló: annak időjárásához hasonlít a következő negyven napé. Vetekszik a meleghozó Józseffel (márc. 19.), mivel az is negyvenes időjósló. A „Sándor, József, Benedek, zsákba hoznak meleget” igazát bizonygatók közül Benedek (márc. 21.) ugyancsak hosszabb távra jelez. A népi megfigyelés szerint, ha ezen a napon dörög az ég, negyven napig szárazság következik. Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (márc. 25.) is felsorakozik a negyvenesek közé: ha ilyenkor megszólalnak a békák, a csízió szerint még negyven napig hidegre lehet számítani.

Mennyire tetszik a cikk ?