Ár- és belvízhelyzet

Délhevesi belvíz helyzet

Az előzményekről annyit érdemes megjegyezni, hogy 2009. október második felétől január elejéig mintegy 250 mm csapadék hullott a térségben. Ez körülbelül a dél hevesi éves csapadék mennyiség fele. Ez a csapadék mennyiség pótolta a megelőző hónapok aszályos csapadék hiányát és telítette a talajt. Erre hullott januárban az a hómennyiség ami először lefagyott, majd az olvadást követően már januárban belvízhelyzet alakult ki, amely a Dél-hevesi térségben 4050 hektár elöntést okozott.

Csak viszonyításképpen 2006-ban belvíz elöntés 9000 hektár volt, amely a Kiskörei Szakaszmérnökség történetén a legnagyobb elöntésnek számít.

Az 1999-ben kialakult ár- és belvizes helyzet időszakában, a területi elöntések erősen terheltek voltak külvizekkel, ugyanis a vízgyűjtő területen kívülről is, az M3 autópályán túloldaláról, Füzesabony térségéről Besenyőtelek felől is érkezett jelentős mennyiségű víz a területre. Akkor nyilván nagyobb volt az elöntés mértéke, mint 9000 hektár, de az akkor a vegyes ár-és belvizes helyzet eredménye volt.

A januári 4050 hektár belvizes területből kb. 2500 hektár fagyott le.

Erre a 2500 hektárra jött a hó február elején, és lényegében a múlthéten bekövetkezet hirtelen felmelegedés hatására ez a 2500 hektárnyi elöntés jelentősen megnövekedett. A jelenlegi legfrissebb adatok szerint eléri 5500 hektárt. Az elöntés jelenlegi mértéke jól látható azok számára, akik itt közlekednek a környező települések között. A belvízcsatornák telítettsége is meghaladja a januári értéket. Jól látható hogy a Sajfoki belvízcsatorna telítettsége, ami egyes szakaszokon megközelíti a 100%-ot.

Az elmúlt héten gravitációsan még be tudta fogadni a Tisza a Hanyi-éri és a Sajfoki belvízcsatornák vizeit, de hétfőn és kedden zárni kellet a torkolati zsilipeket, mert a Tisza vízszintje is annyira megemelkedett, hogy elérte a torkolati zsilipek küszöb szintjét. Ennek eredményeként a kézi üzemeltetésű Sajfoki szivattyútelep vette át a belvizes csatornák mentesítését, ott éjjel-nappal folyamatos szolgálatban vannak a szivattyútelepi gépészeink. Ezek mellet automatikus üzemű Kiskörei, Kanyari és Sarudi szivattyútelepek is működnek, amelyek ezen időszakban fokozott ellenőrzést igényelnek.

Február 23-án este már a be kellet indítani a Tiszasülyi szivattyútelepet is, mert a Sajfoki szivattyútelepre érkező vízhozam meghaladta a szivattyútelep kapacitását. Ilyenkor biztosított az a lehetőség, hogy a Sajfoki belvízcsatornáról egy összekötő csatornán keresztül a vízhozam egy része átkormányozható a Tiszasülyi 28. főcsatornába. A Tiszasülyi szivattyútelep kapacitása ~1,5 szerese a Sajfoki szivattyútelep kapacitásának.

A csatornaőrök, folyamtosan kint vannak a területen, egyrészt ellenőrzik a belvízcsatornákat és azok műtárgyait, illetve szükség szerint a műtárgyaknál feltorlódott uszadéktól mentesítik a műtárgyakat, ezzel csökkentve a visszaduzzasztás mértékét. Belterületeken pedig kapcsolatban vannak az önkormányzatokkal.

A belvizes időszakban szakaszmérnökségünk fő cél a vízkormányzással kapcsolatosan, hogy a belterületekről érkező vízmennyiség levezetése az elsődleges feladat, ezáltal is csökkentve a települések veszélyeztetettségét.

Árvizes helyzet

A múlt héten történő felmelegedés, illetve olvadás hatására a vízgyűjtőterületnek az alacsonyabban fekvő részeiről megindult az olvadás, ahogy a fagyhatár húzódik egyre feljebb. Ezzel párhuzamosan újabb csapadék is érkezett a vízgyűjtőre, melynek hatására egy árhullám indult el a Tisza folyón, ami lényegében Kiskörét hétfőn érte el akkor 1 m-t áradt, majd kedden már 2 m-t, szerda reggelre újabb 1 m-t.

Így elértük azt az állapotot, amikor a duzzasztás megszüntetésre került február 24-én 08:15 perckor. Így kiegyenlítődött a felvíz az alvízzel, vagyis a duzzasztóművön keresztül szabad átfolyás biztosított. Ferbruár 24-én 12:00 órától I. fokú árvízvédelmi készültség került elrendelésre a Vízlépcső alatti folyószakasz jobb és bal parti fővédvonalain egyaránt.

A következő napokban újabb csapadékot jósolnak a meteorológusok, ami egy újabb árhullámot idézhet elő.

Az árhullámok kialakulásánál a Felső-Tiszán több árhullám rövid idejű levonulása, a Közép-Tisza vidékén egyesülhet és hosszabban elnyúló árhullámot eredményezhet. Ezért mi is egy hosszabb árhullámra számítunk, ha a hó mennyisége esőzéssel jön le.

Korábbi években rekord közeli hóvízkészlet volt a Tisza-vízgyűjtőjén, és a nappali olvadás valamint éjszakai fagyok hatására egy hosszantartó, de szinte csak I. fokozati szinten vonult le az árhullám, ami egy állandó 600 cm körüli vízszintet jelentet.

Fejes Lőrinc elmondta többek között azt is, ha egy meleg fronti hatásra bekövetkező olvadással párhuzamosan csapadék érkezik a vízgyűjtő területre, nem kizárt egy veszélyesebb árhullám sem, mint pl. a 1999-es vagy 2000-es években. Az előttünk álló időszakban mindkét forgatókönyvnek meg van a lehetősége, amely a hidrometeorológiai helyzet függvényében alakul ki.

Változás a korábbi árvizekhez képest, hogy mára két olyan vésztározó is megépült, ami hasonló helyzetben igénybe vehető, és ezzel csökkenthető a veszélyes vízszint.

Térségünkben a Tiszaroffi vésztározó tavaly készült el, amely egy velencei tó nagyságú 22 km² területű, 97 millió m³ térfogatú. Igénybevétel esetén kb. 15-20 cm apadást eredményez a Közép-Tisza folyószakaszán.