A leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozó dél-hevesi kistérség felzárkóztatására 2,7 milliárd forint lehívható összeg áll rendelkezésre. A kistérségből érkezett pályázatok közül azonban több nem felelt meg az LHH Programiroda elvárásainak. Emlékezetes a tarnamérai óvoda ügye, de nem mutat jobb képet a tarnazsadányi iskola vagy a tenki konyha sem.

A folytonos elégedetlenség nyomán Godó Lajos, a térség országgyűlési képviselője kezdeményezte, hogy vegyen részt a kistérség ülésén Kullmann Ádám, az LHH Programiroda vezetője, s beszéljék át, mi az oka annak, hogy csak a beadott projektek fele nyert ez idáig 1,2 milliárd forint értékben.

Kullmann Ádám elöljáróban leszögezte: a szabályrendszer sokat változott időközben, s igyekeznek minél inkább alkalmazkodni a helyi igényekhez. Így a kiskörei rehabilitációs központ is belefér a támogatandó elképzelésekbe, hiszen munkahelyet teremt és a térségnek kitörési lehetőséget jelent.

- Ebből a kistérségből azonban nagyon sok oktatás-fejlesztési kérés érkezett az irodánkhoz. Azt tudjuk, hogy sajnos elég rossz állapotúak az intézmények, sőt összességében úgy fogalmazhatnék, a hazai iskolák, óvodák fejlesztésére a világ minden pénze sem lenne elég. Nem csupán az állapotuk, de a meglévő, vagy jelentkező igények miatt sem. Márpedig az erre fordítandó források korlátozottak - fejtegette Kullmann Ádám.

– Milyen pályázati elképzeléseknek örültek volna? – tettük fel kérdést az programiroda irányítójának.
– A térségfejlesztést komplexen kell elképzelni. Vagyis meg kell találni az egészséges egyensúlyt az intézményfejlesztések, továbbá a beruházások, a munkahely-teremtés, a szociális szféra és az infrastruktúrát érintő beruházások között. Olyan elképzeléseket, mint a ravatalozóépítés, továbbra sem tudunk támogatni. Ám a foglalkoztatásra, a munkahelyek számának növelésére, az egészségügyi helyzet javítására vonatkozó elképzelések nyitott ajtókra találtak.

– Vannak jó példák is a térségben?
– Elsősorban a gazdaságfejlesztés és a szociális szféra élvez előnyt. A beruházási és nem beruházási elemek háromnegyed, illetve egynegyed arányt képviselnek. Az utóbbiak közé soroljuk például a Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezését, illetve a tarnabodi elektronikai bontóüzemet, amely a szociális és foglalkoztatási ágazatot is segíti. Ugyanakkor azt is tudomásul vesszük, hogy az egyes települések fejlesztési elképzelési nem minden esetben egyeznek a mi elgondolásainkkal. Ezek összehangolására szükséges mindenképpen a kompromisszum. Mi is áttekintjük, hogy mi az, amin változtatni kell, illetve azt kértük a jelenlévő polgármesterektől, hogy ők is vegyék figyelembe a mi elvárásainkat. Ez a helyzet most azért más, mint a korábbi, mivel eddig az uniós pénzek lehívása egy központi döntés nyomán történt. Itt most a helységek akarata is hangsúlyt kap.

– Miben tudnak Önök alkalmazkodni a települések kérései esetében?
– Egy konyhafelújítás vagy egy egészségház fontos a települések továbbfejlődéséhez. Mi is vizsgáljuk, hogy melyek azok az igények, ahol kedvezőbb elbírálás szükséges.

– Mikor lesz ebből pénz?
– A már aláírt pályázatok esetében akár már az idén ősszel is. Ám a másik felével szkeptikusabb vagyok. Azt kértük, hogy július 15-éig a kistérség készítsen újabb projekt-listát, hiszen a végső határidő, augusztus 31. már közel van.

Nem fölösleges a munka

Godó Lajos országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: nem állja meg az az állítás a helyét, hogy fölöslegesen dolgoztatják a polgármestereket. Már vannak nyertes pályázatok, mint a kistérségi szociális ellátó központ, a kiskörei kultúrház felújítása, a Hevesi Ipari Park fejlesztése vagy a tarnabodi szociális ellátó kialakítása. Eddig 1,2 milliárd forint értékű pályázati csomag nyert már ezen a területen.