Juhász-index "Kisköre" Kisköre emléktár thid

De küldhet is be, olyan történeteket amik településen történtek a rég vagy közel múltban.

Tiszai járásban az összeírás 14 településen volt megkezdhető (Szolnok, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Kisköre, Alattyán, Pély, Tiszapüspöki, Besenyszög, Kenderes, Tiszafüred, Tiszabő, Nagykörü, Kőtelek, Dévaványa). A problémákat a Tiszai járásban elsősorban az okozta, hogy a volt jobbágyok, tévesen az urak által rájuk kényszerített 30 éves katonaságnak fogták fel a nemzetőrségi szolgálatot.

/A törvény a nemzetőrséget a kormány hatáskörébe rendelte, azon belül gróf Batthyány Lajos miniszterelnök rendelkezése alá került./

Az első iskolaépület Kiskörén 1769-ben épült a Római Katolikus Templom mellett, herceg Eszterházy Károly egri érsek jóvoltából. Az iskola épületében két tanterem volt, ami körülbelül 150 gyermek befogadására lett méretezve.

Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (XIV-XV. század) találkozunk még a Kerey és Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre de voltak olyan jegyző könyvek ahol Kiss-Közenfi alakját használták.

Tudta hogy Lukács -Löwinger György, a patkányforradalom népbiztos-helyettesének Személyes köze volt nyolc vörös katona kivégzéséhez?

Személyes köze volt nyolc vörös katona kivégzéséhez Lukács-Löwinger Györgynek, nyolc vörös katona kivégeztetésében. Erről 1919. május 6-án, kedden, szintén egyes szám harmadik személyben írva önmagáról, a következőképpen számol be: Része volt Kiskörén nyolc vörös katona kivégeztetésében.

A hadsereg új hadrend szerint tagolódott:

Az I. hadtestparancsnokságot Cegléden állították fel, alárendeltségébe tartozott a 2. hadosztály és a később egyéb alakulatokkal 7. hadosztállyá átszervezett budapesti csoportparancsnokság. A hadtest feladata a Duna és Tisza közt fekvő terület, valamint a Tisza mentének Alpártól Kisköréig bezárólag való védelme. A hadtestparancsnok Vágó Béla, vezérkari főnök Politovszki István.

Az 5. hadosztály Füzesabony székhellyel hadseregközvetlen. Parancsnok Szakáll Kálmán, vezérkari főnök Németh József. A hadosztály feladata a Tisza-vonal megfigyelése Kiskörétől északra, továbbá a Tisza és Verpelét–Pétervására–Rimaszécs között fekvő terület.

Július 27-én a Vörös Hadsereg ismét a Tisza jobb partján állt, de már meggyengülve, alacsony harckészséggel. Eközben a románok felkészültek az átkelésre, csapataikat megerősítették, így összerejük 119 zászlóaljra és 98 ütegre és 60 lovasszázadra emelkedett. Július 30-ra virradó éjjel Holban tábornok 1. és 2. vadászhadosztálya Tiszabőnél elkezdte az átkelést, másnap újabb alakulatok hajóztak át már Kiskörénél is. Elesett Jászladány, Tokaj, Tarcal. Augusztus 1-jén az I. hadtest Szolnoknál ellentámadásba lendült, visszavonulásra kényszerítették a 6. román hadosztály balszárnyát, s a városban lévő két zászlóaljat is sikerült kiszorítani onnan. Hamarosan eljutott azonban a csapatokhoz is a tanácskormány lemondásának híre. Ekkor számtalan tiszt megtagadta a parancsok végrehajtását vagy elhagyta csapattestét. Volt olyan alakulat, mely tisztjei vezetésével hagyta el az arcvonalat, s menetelt a Dunántúlra. A hadsereg felbomlott. A Peidl-kormány hadügyminisztere, Haubric József is az ellenállás beszüntetésére szólított fel, de egyes csoportok folytatták még a fegyveres harcot a románokkal szemben, akik zömmel azonban akadálytalanul nyomulhattak már előre. Augusztus 1-jén megszállták Jászberényt, Füzesabonyt, 2-án Ceglédet. Augusztus 4-én vonultak be Budapestre. Elfoglalták Vácot is, augusztus 6-ig pedig Győrt és Veszprémet. A tiszai hadműveletek alatt – július utolsó napjaiban a csehszlovák hadsereg megszállta a július 1-jén létesített felvidéki semleges zónát. Így a júliusi hadműveletek során elszenvedett vereség az ország katonai megszállásához vezetett.

A kiskörei vízlépcsőt, melynek ötlete állítólag 1930-ban született az akkori aszály hatására, 1967 tavaszán kezdték el építeni. A nagy számok kedvelőinek: 4,2 millió köbméter földet mozgattak meg, 163 ezer köbméter betont, 250 ezer köbméter követ építettek bele, az acél- és gépszerkezet 4900 tonnát nyomnak.

Tudta, hogy Szöllősi Miklós kiskörei születésű és Kiskörei lakost mért ítélték halálra ?

Szöllősi Miklós kiskörei születésű és lakos, 51 éves, nős, földmíves, volt községi törvénybírót 1919 május 21-én Jászladányban a vörös forradalmi törvényszék halálraítélte és felakasztatta azért, mert május havában, midőn a románok Kisköre községet a Tiszán át ágyúzták, a községi templom tornyára a fehér zászlót kitűzte, hogy a románok a községet ne tegyék tönkre.

Tudta, hogy 1889-ben Kiskörei Tisza-híd volt hazánkban leghosszabb fahíd?

1889-ben Kiskörénél megépült a hazánkban akkor leghosszabb fahíd. A 780 m hosszú vasúti híd három medernyílása 48-48 m-es, 65 ártéri nyílása pedig 9,4-10 m-es volt

A kiskörei Tisza-híd 48 m-es faszerkezetének cseréje (1906) (MÁVAG Archívum)

Tudta Ön hogy az 1922-es időszakban igen jelentős búvármunkája volt az 1919-ben lezuhant Kiskörei vasúti híd roncsainak kiemelése?

A munka szakmai szempontból azért is kiemelten érdekes volt, mert először itt a Kiskörei vasúti híd – majd a Margithíd kiszélesítésének nagyszabású búvármunkáiban – alkalmaztak a magyar búvárok víz alatti lángvágópisztolyt.

Víz alatti lángvágó pisztoly (Lakos és Székelyféle magyar fejlesztésű berendezés a későbbi időkből)

Kevesen tudják, de a "Dömösből" kettő is volt, s mindkettő végzete a második világháborúban teljesedett be. A hajók életében az sem ritkaság hogy különféle okok miatt többször is megváltoztatják a nevüket. A "Dömös"-t 1883-ban a DDSG német hajóstársaság óbudai hajógyárában bocsátották vízre “Léda” néven, később pedig a MFTR vásárolta meg és átkeresztelte “Dömös”- re. 1944. ősze a Tiszán találja, ahol a kiskörei hídnál immár kideríthetetlen okból hadicselekmények következtében elsüllyedt.